Akár a Playback világnapját is ünnepelhetnénk a mai napon, hiszen 1990. február 21-én vehette át a Milli Vanilli a legjobb új előadónak járó Grammy-díjat. Azonban nem megérdemelten, és emiatt ez volt a zenetörténelem első visszavont Grammy-díja.
Gondolom, mindenki emlékszik a botrányra, mikor is kiderült, hogy nem a duó reklámozott tagjai éneklik a dalokat, hanem mások.
Kezdjük a történetet az elején.
1988-ban jött létre a Milli Vanilli, mely fiúegyüttes hatalmas sikerek után óriási botrányban bukott meg.
Egy minden hájjal megkent producer, Frank Farian elképzelése szerint jött létre a popegyüttes 2 fiatalemberrel, akik Robert Pilatus és Fabrice Morvan voltak. A producer szerint a lényeg, hogy csinos előadók legyenek, a zenét, az éneket majd ő intézi másokkal. Csakhogy elfelejtett szólni erről a fiúknak, akik habozás, és sajnos olvasás nélkül szerződést kötöttek vele. Mikor megértették a koncepciót, már nem volt visszaút, így hát belementek a siker reményében.
Azonban hatalmas lelki teher volt ez, melyen az alkohol és a drog segített csupán, hiszen nem mondhatták el senkinek. Rettegtek, hogy valaki felfedi titkukat.
1989. július 21-én “élőben” lépett fel a Milli Vanilli az Egyesült Államokban több tízezer ember előtt. A Girl You Know It’s True előadása közben a bakelit lemez megakadt, és a refrént ismételte majdnem fél percen keresztül. Ilyet csak Hollywoodi filmekben lehet látni és hallani. Hatalmas lebőgés volt. Rob kétségbeesésében lerohant a színpadról. A hibát elhárították, a show ment tovább, a közönség mintha észre sem vette volna a bakit.
A média azonban nyomozni kezdett. Érdekes volt, hogy míg a fiúk az interjúk alatt tört angollal beszéltek, addig dalaikban tökéletes angolsággal énekeltek. Ezek után kiderült, hogy a Girl You Know It’s True európai kislemez borítóján a valódi énekesek neve szerepelt, és az is , hogy Rob és Fabrice csak úgynevezett “látvány elemek”. Az Egyesült Államokban viszont konkrétan őket adták meg énekesekként.
A botrány kirobbanása után a két becsapott srác felajánlotta Grammy-díját más jelölteknek. Nehéz sors várt rájuk a szégyen, a perek és a megalázottság miatt. Szomorú történet ez, hiszen Rob addig gurult a lejtőn lefelé, míg el nem dobta életét 1998-ban.
Fabrice sikeresen túltette magát a történteken, leszokott minden rossz “szokásáról”, sokrétű munkát végez a zenei világban, hol rádiósként, hol DJ-ként. Tanulván a múltbéli rémálomból motivációs előadásokat tart, hogyan fogadjuk el önmagunkat.
Frank Farian mindenféle felelősséget lerázott magáról, szerinte a showbusiness és a közönség tehet az egészről, ilyen koncepcióra van igény. Anyagilag lehúzott mindenkit, az eredeti énekeseket és a kirakat tagokat egyaránt. Nagy zenei sikereket nem tudott már elérni ezek után.
